Gyakori kérdések

Mi a közvetítői tevékenység jogi háttere?

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
A törvény szövege letölthető itt.
Az Igazságügyi Minisztérium a 2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1)-(2) bek. alapján közvetítésre jogosult mediátorokról névjegyzéket vezet a közvetítők cím alatt.
A közvetítői névjegyzékben Sárközy Yvette néven szerepelek. Jogi képviseletem a Megoldva jó Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság.

Kiknek javasolt a mediációs eljárás?

A mediációs eljárás minden olyan esetben hatékony segítség lehet amikor
a Felek:
- közötti kommunikációra van szükség a probléma érdemi megoldásához
- különféle okokból nem szeretnének Bíróságra járni
- együttműködése a mindennapi életben elengedhetelen (pl. csoportos üzleti vállalkozás, házasság, közös gyerek esetén)
- a nyilvánoság kizárásával szeretnének a problémájukra megoldást találni.

Van olyan eset amikor nem választható a mediációs eljárást?

Igen van. Például:
- közigazgatási perekben
- végrehajtási perekben
- sajtó helyreigazítási eljárásban
- házassági bontóper esetén (csak Bíróság intézheti)
- közjegyző által bejegyzett élettársi kapcsolatnál
- szülői felügyelet megszüntetése perében
- származás, apaság megállapítása esetén
- gondnokság alá helyezés kérésekor

Folyamatban lévő per esetén kérhetem közvetítő segítségét?

Igen. Amennyiben az ügy már bírósági szakaszban van, akkor a perben álló Feleknek a Bíróságtól kérvényezni kell a per szüneteltetését. A szüneteltetés időtartama max. 6 hónap lehet.
A törvény a közvetítési eljárásra hivatalosan 4 hónapot engedélyez. Ha a per témájában a mediáció eredményes, akkor a bírósági eljárást nem szükséges tovább folytatni, de a megállapodás tényét a Bíróság felé kötelező jelleggel jelezni kell.

Mi a közvetítői eljárás célja?

A mediátor az eljárás során arra összpontosít, hogy kiderítse a vitás Felek tényleges álláspontjait, érdekeit, céljait és azok figyelembevételével elősegítse a mindkét Fél számára elfogadható megállapodás létrejöttét.

A mediátort kötelezi-e titoktartás?

Igen. A mediátort a közvetítői tevékenysége alatt törvény általi titoktartás kötelezi. Ebből következően az esetleges bírósági eljárásban a későbbiekben sem idézhető be tanúként.

A közvetítői tárgyaláson létrejött megállapodás megtámadható-e Bíróságon?

Polgári perrendtartás 86. § 3. bek. alapján igen, ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő Felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. Amennyiben a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert, akkor a perköltségviselés általános szabályai az irányadóak.

Az elkészült megállapodás végrehajtható?

A megállapodás végrehajtó általi végrehajtatásának kérése csak abban az esetben tehető meg, ha az egyezség jóváhagyása korábban közjegyző által hitelesítve lett vagy Bírósági határozat készült róla.

Van garancia arra, hogy mindegyik Fél be fogja tartani a mediáció során született egyezséget?

Gyakorlati tapasztalataim alapján állítom, hogy azok a Felek akik önként vettek részt az általuk közösen kiválaszott közvetítő mediációs eljárásán és a találkozó során sikerült megállapodásra jutniuk, az egyezség betartása egyik Félnek sem okozott nehézséget, hiszen a végleges megállapodás
az érintettek közös akaratából és együttes jóváhagyásával jött létre.

Mennyi ideig fog tartani a közvetítői eljárás?

Az eljárás a jelenlévő Felek hozzáállásától és a megoldásra váró konfliktus mélységétől függően az első alkalommal egyezséggel zárulhat, de komolyabb vita esetén előfordulhat, hogy több mediációs ülésre van szükség. Ennek száma minden esetben a Felek közös döntése szerint alakul, de egyik Félnek sem az a célja, hogy a probléma hónapokon át fennálljon. 

Hogyan indul a közvetítői eljárás?

A Felek vitás helyzetük megoldásához közös megegyezés alapján az általuk választott mediátort írásban vagy telefonon történő megbeszélés útján felkérik. Az előre leegyeztetett időpontban történő találkozó elején a mediátor ismerteti a megbeszélés feltételeit. Amennyiben ez elfogadásra kerül a Felek megbízási szerződést írnak alá, melyben felkérik a mediátort, hogy segítsen a közöttük lévő probléma megoldásában.

Mi történik a mediáció során ha valamelyik fél nem jelenik meg?

Abban az esetben, ha a távolmaradó Fél nem jelezte előre (1 nappal a találkozó előtt), távol maradásának konkrét okát, a közvetítő az eljárás megindításától vagy folytatásától eltekint, az ügyet megoldatlanul lezárja az esetlegesen felmerülő költségeket pedig a Felekre hárítja.

Mi az a közvetítői megállapodás?

A mediációs eljárás során a vitás Felek egyezsége által létrejött megállapodás jogi értelemben egy olyan magánokirat amely adott esetben eljárást megszüntető, perdöntő értékű is lehet a különböző hatóságok számára.
Előnye a perekben készült iratokkal szemben, hogy a Felek minden esetben kizárólag maguk döntenek a megállapodás tartalmáról, így az csak azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek minden Fél számára egyformán előnyösek.

Ki fizeti ki a közvetítőt?

A közvetítői törvény értelmében a közvetítő díját és költségeit, továbbá amennyiben valamilyen szakértő bevonása szükséges, annak díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában –, a Felek egymás között egyenlő arányban viselik.
A mindennapos gyakorlatban a Felek a közvetítői tevékenység kezdetén megállapodnak, hogy ki milyen arányban fizeti a felmerülő költségeket és erről a tárgyalás megkezdése előtt írásban is nyilatkoznak.

Sikertelen megegyezés esetén - ha Bírósághoz fordulok -, milyen költséggel számolhatok?

Polgári peres eljárás során az általános szabály az, hogy a pernyertes Fél költségeit a pervesztes Fél fizeti.
Azt, hogy a perben lévő Felek közül ki lesz a nyertes, csak az ítélet meghozatalakor lehet megállapítani. Minden esetben a per tárgyától függően változik a peres Felekre kirótt eljárási illeték, perköltség, szakértői díj és - igénybevétel estén -, az ügyvédi munkadíj.